-
1 πλέος
πλέος, ion. πλεῖος, aber auch πλέος, Her. 1, 178. 194, att. πλέως, πλέα, πλέων, voll, angefüllt, τινός, wie δυςμενέων ἀνδρῶν πλεῖος δόμ ος, Od. 4, 319; σὸν δὲ πλεῖον δέπας αἰεί, ll. 4. 262; εἰδώλων. δὲ πλέον πρόϑυρον, Ol 20, 855, πλεῖαί τοι χαλκοῦ κλισίαι, Il. 2, 226; νηλὴς σὺ καὶ ϑράσους πλέως, Aesch. Prom. 42; φρονήματος πλέως ὁ μῦϑός ἐστιν, ib. 955; φόβου πλέα τις εἶ, ib. 689; πάντα φόβου πλέα, Pers. 595; φῠναι τὸν ἄνδρα πάντ' ἐπιστήμης πλέω, Soph. Ant. 717, aber Ai. 1129 haben die mss. übereinstimmend ἄνδρα μωρίας πλέων; plur. οἱ πλέῳ, 1091; ἀναιδείας πλέαν, El. 597; ἐν πόλει ψόφου πλέᾳ, Eur. Ion 601; πόϑου πλέως, Bacch. 456; u. in Prosa: τινός, Her. 1, 178. 194; Ἀχιλλεὺς τοσαύτης ἦν υαραχῆς πλέως, Plat. Rep. III, 391 c; ϑεῶν εἶναι πάντα πλέα, Epin. 991 d, Folgde. – Von der Zeit sagt Hes. Th. 636 δέκα πλείους ἐνιαυτούς, zehn volle Jahre, wie πλέῳ ἤματι, O. 794. – Compar. πλειότερος, Od. 11, 359, wie Nic. Th. 119 Arat. 644.
-
2 πλέος
πλέος, voll, angefüllt. Von der Zeit: δέκα πλείους ἐνιαυτούς, zehn volle Jahre -
3 περί-πλεος
περί-πλεος, sehr voll, ganz voll; Xen. Cyr. 6, 2, 33; μυκηϑμοῖο, Arat. Dios. 386. S. περίπλεως.
-
4 κατά-πλεος
κατά-πλεος, auch 3 End., att. κατάπλεως, ων, ganz angefüllt, τινός, Plut. u. a. Sp., auch τινί, χωρίον ὀχετοῖς βαϑέσι κατάπλεων App. Pun. 117. – Auch = voll, beschmutzt, γῆς τε κατάπλεων τὸ γένειον καὶ αἵματος Xen. Cyr. 8, 3, 30; vgl. Plut. Pyrrh. 28; D. Hal. 1, 79.
-
5 διά-πλεος
-
6 ἀνά-πλεος
-
7 ἐπί-πλεος
ἐπί-πλεος, α, ον, att. ἐπίπλεως, ganz voll, angefüllt, λειμὼν ἐπίπλεος κρεῶν ἑφϑῶν Her. 3, 18, τράπεζα ἐπιπλέη ἀγαϑῶν 6, 139, öfter.
-
8 ὑπό-πλεος
-
9 ἔμ-πλεος
ἔμ-πλεος, α, ον, att. ἔμπλεως, ων, ep. ἔμπλειος u. ἐνίπλειος, angefüllt; τινός, womit; λέβητες κρεῶν καὶ ὕδατος Her. 1, 59; Plat. Phaed. 110 c u. A.; ὁ ὀφϑαλμὸς ὄψεως ἔμπλεως ἐγένετο Plat. Theaet. 156 e; πεδίον δένδρων Xen. An. 1, 2, 22. – Im prägnanten Sinne Soph. Tr. 1016; σοί τε γὰρ ὄμμα ἔμπλεον ἢ δι' ἐμοῠ σώζειν, wo der Schol. erkl. ὀξύτερόν σοι τὸ ὄμμα πρὸς τὸ σώζειν τὸν πατέρα μᾶλλον ἢ δι' ἐμοῠ, frisch u. voll.
-
10 ἔκ-πλεος
ἔκ-πλεος, α, ον, att. ἔκπλεως, ων, aus-, angefüllt, voll von Etwas, τινός, δαιτός, βορᾶς, Eur. Cycl. 247. 416; vollständig, hinreichend, μισϑός, ἐπιτήδεια, Xen. An. 7, 5, 9 Hell. 3, 2, 11; ἱππεῖς ἔκπλεῳ ἦσαν εἰς μυρίους, vollzählig, Cyr. 6, 2, 7; Sp.
-
11 πλεῖος
-
12 πλειών
πλειών, ὁ, die Zeit, das Jahr; Hes. O. 619; Callim. Iov. 89 u. a. sp. D.; ἐκ πολλοῦ πλειῶνος, Antp. Sid. 13 (VI, 93); nach den alten Erklärern ἀπὸ τοῠ πάντα πληροῠν, od. wunderlicher ἀπὸ τοῦ ἐκ πολλῶν συνεστηκέναι καὶ εἰς πολλὰ διῃρῆσϑαι; eigtl. wohl von πλέος, der vollendete Zeitabschnitt. Vgl. πλεῖμα.
-
13 πλέως
-
14 πλέον
-
15 πλήρης
πλήρης, ες (πλέος), voll, angefüllt, τινός, Her. 8, 71; von einem Strome, 2, 92; vom Monde, 6, 106, u. bei den Attikern sehr gewöhnlich; ὁμίχλη προςῇξε δακρύων πλήρης, Aesch. Prom. 145; πλῆρες ἄτης στέγος, Soph. Ai. 300; auch βωμοὶ πλήρεις ὑπ' οἰωνῶν τε καὶ κυνῶν βορᾶς, Ant. 1004; u. übertr. satt, νόσου, 1039, πλήρη δ' ἔχοντι ϑυμὸν ὧν χρῄζοις, O. C. 782; ἀγὼν πλήρης στεναγμῶν, Eur. Hec. 230; κενῶν δοξασμάτων πλήρεις, El. 384; πλήρης ὁ δῆμος, Ar. Eccl. 95; u. oft in Prosa: σφαδασμῶν τε καὶ ὀδυνῶν πλήρης, Plat. Rep. IX, 579 e; τὸ φρόνιμον καὶ ἀρετῆς πλῆρες, Legg. X, 897 b; πληρέστερον, im Ggstz des κενώτερον, Conv. 175 d; ψῆφος, im Ggstz der τετρυπημένη, womit freigesprochen wird, Aesch. 1, 79; von Schiffen, bemannt, Thuc. u. A.; auch von der Zahl, vollständig, τέσσερα ἔτεα πλήρεα, vier volle Jahre, Her. 7, 20, der es auch mit dem partic. vrbdt, πλήρης ἐστὶ ϑηεύμενος, er hat sich satt gesehen, 7, 146. – Bei den Gramm., τὸ πλῆρες, vollständig, heißt der Satz oder das Wort, wenn sie Etwas ergänzen; vgl. Ath. XI, 493.
-
16 πίμπλημι
πίμπλημι, fut. u. s. w. werden von πλήϑω (s. unten, u. vgl. πλέος, πλήρης) gebildet, πλήσω, πέπλησμαι, ἐπλήσϑην; aor. syncop. med. mit passiv. Bdtg ἐπλήμην, Hom. πλῆτο, πλῆντο, opt. πλῄμην oder πλείμην, Ar. Ach. 236, imperat. πλῆσο (wegen des Ausfalls des μ der Reduplication s. ἐμπίπλημι); – vollmachen, anfüllen; c. acc., ἰχϑύες φεύγοντες πιμπλᾶσι μυχοὺς λιμένος, Il. 21, 23; gewöhnlich τί τινος, Etwas womit, z. B. τράπεζαν ἀμβροσίης πλήσασα, nachdem sie den Tisch mit Ambrosia angefüllt hatte, Od. 5, 93; τάχα κεν φεύγοντες ἐναύλους πλήσειαν νεκύων, Il. 16, 72; ἀμφοτέρω πλῆσεν μένεος, Il. 13, 60, u. öfter in ähnlichen Verbindungen. – Im med. für sich füllen, πλησάμενος δ' οἴνοιο δέπας, Il. 9, 224, πλησάμενος δ' ἄρα ϑυμὸν ἐδητύος ἠδὲ ποτῆτος, Od. 17, 603. 19, 198, nachdem er seine Eßlust gestillt. sich an Speise und Trank gesättigt hatte; – pass., μένεος δὲ μέγα φρένες πίμπλαντο, Il. 1, 104, ὄσσε δ' ἄρα σφέων δακρυόφιν πίμπλαντο, Od. 20, 349, wie τὼ δέ οἱ ὄσσε δακρυόφιν πλῆσϑεν, d. i. ἐπλήσϑησαν, Il. 17, 696; u. eben so im aor. syncop., ἀλκῆς καὶ σϑένεος πλῆτο φρένας, 17, 499, πλῆτο ῥόος ἐπιμὶξ ἀνδρῶν τε καὶ ἵππων, 21, 16, u. öfter. – Eben so Tragg. u. in Prosa: τοσῶνδε κρατῆρ' ἐν δόμοις κακῶν ὅδε πλήσας ἀραίων, Aesch. Ag. 1371; aber auch c. dat., λέκτρα δ' ἀνδρῶν πόϑῳ πίμπλαται δακρύμασιν, Pers. 131; χαρᾷ δὲ πίμπλημ' εὐϑὺς ὄμμα δακρύων, Soph. El. 894 u. öfter; πρίν ποϑ' ἁμετέρων αἱμάτων γένυσιν πλησϑῆναι, sättigen, Ant. 121; u. im med., μητρόϑεν δυςώνυμα λέκτρ' ἐπλήσω; O. C. 532; πεδία πίμπλασϑ' ἁρμάτων, Eur. Phoen. 525; οὐδὲ τὸ στέγον ἑαυτῶν πιμπλάντες, Plat. Rep. IX, 586 b; λήϑης τε καὶ κακίας πλησϑεῖσα, Phaedr. 248 c; Sp., χῶρος δίψης ἀεὶ πιμπλάμενος, Luc. Nigr. 16; Plut. u. A.
-
17 κενός
κενός, Hom. in dieser Form nur einmal, Od. 22, 249, sonst κεινός, Il. 3, 376. 4, 181. 11, 160, wie Pind. Ol. 2, 71. 3, 48; Her. 7, 131; auch Eur. I. T. 418; Nebenform κενεός, Il. 2, 298 Od. 15, 213. 10, 42; auch Pind. N. 4, 50. 8, 98 u. sonst. Nach Greg. Cor. äol. κεννός, – leer; τρυφάλεια Il. 3, 376; σὺν κεινῇσιν νηυσί 4, 181; ὄχεα 11, 160; κενεὸν νέεσϑαι, mit leeren Händen, Il. 2, 298; ὁρῶ κενὴν οἴκησιν Soph. Phil. 31; ξὺν ἀνδράσιν κάλλιον ἢ κενῆς κρατεῖν γῆς O. R. 55; κεναῖς δ' ἀμφίσταμαι τραπέζαις El. 185; τάφος Eur. Hel. 1063; Ggstz πλήρης, Ar. Nub. 1054, πλέος, Equ. 280, ἐγκύμων, Plat. Theaet. 148 e, μεστός, Diphil. bei Ath. XI, 499 c u. Sp.; – χρόνος, eine Pause, Music. – Häufig übertr.; τοῦ νοῦ κενός, entblößt davon, ermangelnd, Soph. O. C. 934, vgl. Ant. 750; κενὴ λέαινα Ai. 965, die verlassene; vgl. κενὸν δένδρων πεδίον Plat. Rep. X, 621 a; ὅσα κενά ἐστι φρονήσεως Tim. 75 a; untheilhaftig, ἐπιστήμης Rep. VI, 486 c; κενὰ πάντων, von Allem entblößt, Xen. Hell. 7, 3, 8; Sp. – Aehnl. ἥκεις οὐ κενή, eigtl. du kommst nicht mit leeren Händen, ohne Grund, Soph. O. C. 360; vgl. Tr. 445; – ὑπ' ἄσϑματος, erschöpft, Aesch. Pers. 426; κεναῖς χερσὶν ἀϑύρειν Plat. Legg. VII, 796 b. – Bes. leer, eitel, nichtig, κενὰ εὔγματα, leere Prahlereien, Od. 22, 249; γνώμα Pind. N. 4, 40; ἐλπίδες 8, 95; κεναῖσιν ἐλπίσιν πεπ εισμένος Aesch. Pers. 790; vgl. Eur. I. A. 987; κεναὶ γνῶμαι Soph. Ant. 749; ϑυμῷ ματαίῳ μὴ χαρίζεσϑαι κενά El. 323; κενοὶ λόγοι Plat. Lach. 196 b; λοιδορία Dem. 2, 5; dem μάταιος entsprechend, ib. 12, wie Plut. adv. Col. 17 κενὰς ἀρετὰς καὶ ματαίας vrbdt; κενὴ πρόφασις καὶ ψευδής Dem. 18, 150; Sp.; – διὰ κενῆς, s. oben διακενῆς. – Comparat. κενότερος, nach den alten Gramm., E. M. 275, 50 u. B. A. 121, 6, an das ion. κεινός erinnernd; doch steht jetzt κενώτερος Plat. Conv. 175 d, κενώτατον λόγον λέγειν Dem. 27, 25, u. jene Form findet sich nur hier u. sonst als v. l.
-
18 λῆμα
λῆμα, τό (ΛΑΩ), der Wille, das Begehren, übh. heftige Gemüthsbewegung, Sinnesart; Pind. P. 3, 20. 8, 47 u. öfter; οὐχ ὡς ἄϑυμος οὐδὲ λήματος κάκῃ Aesch. Sept. 598; τοξουλκῷ λήματι πιστούς Pers. 55, öfter; ἥκιστα τοὐμὸν λῆμ' ἔφυ τυραννικόν Eur. Med. 348; οἶδ' ἐγὼ τὸ τῶνδε λῆμα καὶ φύσιν Heracl. 199; bes. auch Entschlossenheit, Muth, Soph. O. C. 877; Eur. Rhes. 209 u. öfter; Ar. Ran. 463; oft bei Her., z. B. ὑπὸ λήματος καὶ ἀνδρηΐης 7, 99, λήματος πλέος, entschlossen, 5, 111; auch Trotz, ὦ λῆμ' ἀναιδές Soph. O. C. 960; ἔργα χειρῶν τε καὶ λήματος, Her. 5, 72.
-
19 διάπλεος
-
20 ἔκπλεος
ἔκ-πλεος, α, ον, aus-, angefüllt, voll von etwas; vollständig, hinreichend; ἱππεῖς ἔκπλεῳ ἦσαν εἰς μυρίους, vollzählig
- 1
- 2
См. также в других словарях:
πλέος — masc nom sg πλέως full masc nom sg (ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
πλέος — η, ον, Α ιων. τ. βλ. πλέως … Dictionary of Greek
πλέα — πλέος neut nom/voc/acc pl πλέᾱ , πλέος fem nom/voc/acc dual πλέᾱ , πλέος fem nom/voc sg (attic doric aeolic) πλέᾱ , πλέως full fem nom/voc/acc dual πλέᾱ , πλέως full fem nom/voc sg (attic doric ionic aeolic) πλέως full neut nom/voc/acc pl… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
πλέαι — πλέος fem nom/voc pl πλέᾱͅ , πλέος fem dat sg (attic doric aeolic) πλέω sail pres ind mp 2nd sg (ionic) πλέως full fem nom/voc pl πλέᾱͅ , πλέως full fem dat sg (attic doric ionic aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
πλέαις — πλέος fem dat pl πλέᾱͅς , πλέος fem dat pl (attic) πλέως full fem dat pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
πλέον — πλέος masc acc sg πλέος neut nom/voc/acc sg πλέω sail pres part act masc voc sg πλέω sail pres part act neut nom/voc/acc sg πλέω sail imperf ind act 3rd pl (homeric ionic) πλέω sail imperf ind act 1st sg (homeric ionic) πλέως full masc acc sg… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
πλέω — πλέος masc/neut nom/voc/acc dual πλέος masc/neut gen sg (doric aeolic) πλέω sail pres subj act 1st sg πλέω sail pres ind act 1st sg πλέως full masc/neut nom/voc/acc dual (ionic) πλέως full masc/neut gen sg (doric ionic aeolic) πλέω̆ , πλέως full… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
πλέε — πλέος masc voc sg πλέω sail pres imperat act 2nd sg (epic ionic) πλέω sail pres imperat act 2nd sg (attic epic ionic) πλέω sail imperf ind act 3rd sg (epic ionic) πλέως full masc voc sg (ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
πλέη — πλέος fem nom/voc sg (epic ionic) πλέως full fem nom/voc sg (epic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
πλέην — πλέος fem acc sg (epic ionic) πλέω sail pres inf act (doric) πλέως full fem acc sg (epic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
πλέης — πλέος fem gen sg (epic ionic) πλέως full fem gen sg (epic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)